A bölcsességfogakról általában
Problémák, panaszok
A műtét, és utána
Az érzéstelenítés, altatás

 

A bölcsességfogakról általában

Bölcsességfognak a fogsorban utolsó, 8-as fogat nevezzük, amely normális esetben (feltételezve, hogy nem hiányzik egy örlőfog sem) a 3. nagyörlő. Alakja, elhelyezkedése változatos, néha egészen extrém pozícióban van, és különbségeket mutat a gyökérlefutása is. Valószínűleg azért nevezzük őket így, mert akkor nőnek ki - már ha kinőnek - amikor az ember "feje lágya" már benőtt. Sajnos azonban az esetek nagy részében inkább problémát okoznak, semmint okosságunk, bölcsességünk jelzőiként szerepelnének. Arra a kérdésre, hogy miért nem nőnek ki, miért nem férnek el fogazatunkban a bölcsességfogak, sokan keresték már a választ. Mindesetre az elmondható, hogy az emberiség a civilizáció fokának emelkedésével egyre kevesebbet rág. A rágás hiányának következtében a fogak hajlamosak retencióban maradni (azaz nem kinőni). A mexikói indiánok vagy akár az ősi egyiptomiak fogazatában a bölcsességfogak ki nem növése igen ritka volt.

A ki nem nőtt bölcsességfogak esetében teljes "ki nem növést" (azaz totalis retentiót), és részleges "ki nem növést" (azaz partialis retentiót) különböztetünk meg. A teljes "ki nem növés" esetén a bölcsességfog teljes terjedelmében zártan, a csontban vagy a nyálkahártya alatt helyezkedik el. A partialis retentió esetén a bölcsességfog koronája összeköttetésben van a szájüreggel. A bölcsességfogak változatos pozícióban, de általában a normálistól eltérően helyezkednek el. Ritka az az eset, amikor a rágásban problémamentesen részt vesznek, és protetikai (fogpótlási) célra (azaz, hogy a későbbiekben pld. egy híd tartópillérei legyenek) alkalmasak. Összességében azt mondhatjuk, hogy az esetek nagy részében a bölcsességfogak eltávolítása indokolt. A rendellenes helyzetben levő bölcsességfogat akkor kell eltávolítani, amikor problémát nem okoz. Némi "önfeláldozással" és előrelátással igen heves fájdalmaktól és egyéb panaszoktól óvhatjuk meg magunkat.

az oldal tetejére!

Problémák, panaszok

1. A helyhiány miatt a bölcsességfogak az előttük álló teljes fogazat torlódását idézhetik elő. A bölcsességfogak számára az esetek túlnyomó többségében nincs hely. Ilyenkor úgy csinálnak helyet maguknak, hogy a teljes fogazatot a középvonal felé (azaz előre) tolják. A torlódott fogazat fogszabályozással szabályossá alakítható, de önmagától normális pozícióba kerülni nem fog. Ezért sokkal egyszerűbb megelőzni, hogy a fogazat a bölcsességfog kinövése miatt torlódott legyen. Az amerikai kollégák elsősorban azt a nézetet támogatják, hogy a bölcsességfogakat preventíven, azaz bármilyen probléma jelentkezése előtt el kell távolítani (ti. azok előbb-utóbb úgyis problémát fognak okozni).

Európában inkább az a nézet, hogy a későbbiekben biztosan problémát okozó bölcsességfogat távolítjuk el. Figyelembe kell venni azonban, hogy problémát okozó bölcsességfognak tekintjük azt is, amikor a növekedésében gátolt bölcsességfog a fogazatot a középvonal felé tolja, még akkor is, ha ennek a beteg számára nyilvánvaló jele nincs (mert a folyamat lassú). Panoráma röntgenfelvételen a probléma persze egy csapásra nyilvánvalóvá válik.

2. Ha a fog előtörésének csak részleges akadálya van, és egy ponton át tudja "szakítani" a száj nyálkahártyáját ("kibújik" az "ínyből"), akkor fog és az íny között egy tasak alakul ki. Ha ebbe a tasakba kórokozók, ételmaradék, stb. jutnak, akkor igen heves fájdalommal, szájzárral, bűzös lehelettel, magas lázzal és duzzanattal járó gyulladás jöhet létre.Ennek megakadályozására mindenképpen

célszerű a részben áttört bölcsességfog eltávolítása. Ha a kórkép már kialakult, nagyon nehéz segíteni, mert a szájzár illetve a gyulladt szövetek miatt az érzéstelenítés nehezen kivitelezhető. Az antibiotikus terápia sok esetben segít ugyan, de csak lassan, és a kórokot nyilván nem szünteti meg; ezért az akut panaszok (részleges) megszűnése után el kell távolítani a kóroki tényezőt, vagyis a bölcsességfogat.

3. Előfordul, hogy a bölcsességfog nem normális pozícióban, hanem attól a arc felé, tehát normális pozíciójánál kintebb helyezkedik el. Kinövése után irritálja az arc nyálkahártyáját, szinte szabályos lyukat "harap" rajta. Mindez igen fájdalmas.

4. Fogszabályozó kezelés előtt mindenképpen javasolt a bölcsességfogak eltávolítása. A kinövő, torlódást okozó bölcsességfog a hosszadalmas és bonyolult fogszabályozó kezelés teljes tönkretételét okozhatja.

5. Az áttörésben visszamaradt, a csontban elhelyezkedő bölcsességfog állcsontciszta képződését idézheti elő. A ciszta a fogat egyébként részben körülvevő ún. fogzacskóból képződik. A ciszta, ha netán kommunikálni kezd a szájüreggel (azaz egy átjárás képződik közöttük), igen súlyos gyulladásos folyamat kialakulási helye lehet. A ciszta növekedése miatt pedig a csontállomány folyamatos pusztulása akár az állkapocs spontán eltörését is előidézheti.

 

6. A 2. nagyörlő fog hátsó felszínének feszülő bölcsességfog a 2. nagyörlő hátsó felszínén szuvasodást okozhat, azáltal, hogy ott nem öntisztuló, és egyébként fogkefével sem tisztítható helyzet jön létre.

 

7. A ki nem nőtt bölcsességfog az alsó állcsontban - anatómiai pozíciójánál fogva - neuralgiform (idegbántalom-szerű) fájdalmak okozója lehet. Ennek az az oka, hogy az állkapocsban futó ideghez közel helyezkedik el, és annak nyomása miatt a tompa sajgástól, a heves fájdalomig sokféle, az idegszál nyomása által keltett fájdalom okozója lehet.

8. Önmagában a bölcsességfog előtörése is fájdalommal és szájzárral járhat. Ilyenkor vagy a bölcsességfog eltávolítása, vagy, ha esetleg normális előtörésére lehetőség van, annak segítése merül fel. Azokban a ritka esetekben tehát, amikor a bölcsességfog elfogadhatóan elő tud törni, és például az első nagyörlő fog hiányzik, az előtörés segítésére is vannak módszerek. A bölcsességfog megőrzése azonban csak akkor indokolt, ha a rágásban részt tud venni, a páciens azt megfelelően tudja tisztítani, illetve ha a későbbiekben protetikai (fogpótlási) szempontból felhasználható.

az oldal tetejére!

A műtét, és utána

A bölcsességfogak eltávolítása néha olyan nehézségű, mint egy "sima" foghúzás. Az esetek nagy részében azonban a bölcsességfogak rendellenes helyzete miatt az eltávolítás nehézségekbe ütközik.
A beékelődött fogak eltávolításához szükség van az őket körülvevő csont részleges - kisebb vagy nagyobb mértékű - eltávolítására, elfúrására. Általános szabály, hogy abban az esetben, ha a bölcsességfog "sima" eltávolításának akadálya van, akkor az eltávolítást - csont elvétele nélkül - erőltetni nem szabad, mert súlyos következményekhez vezethet.

A csont eltávolítását köznapi nyelven "vésésnek" is nevezik. Ez az elnevezés manapság már azért nem helyes, mert a fogat fedő csontot nem "véssük", hanem speciális csontmaró fúrókkal távolítjuk el. Amennyiben lehetséges, a bölcsességfogat is eldaraboljuk még bent a csontban, hiszen így kevesebb csont elfúrására van szükség; képletesen szólva, a fog szétdarabolva kisebb "lyukon" is kifér.

A fog eltávolítását követően a csontsebet kikaparjuk, hogy abban csont- vagy fogtörmelék, illetve az ún. fogzacskó maradványa, és a bölcsességfog körül esetlegesen kialakult cisztaszerű képlet ne maradjon bent.
A bölcsességfogak eltávolításának befejező mozzanata a seb összevarrása.
A páciensek állandó kérdése, hogy mennyi ideig fog tartani a beavatkozás. Ezt természetesen nem lehet megmondani. Mindenkor a legnagyobb gondossággal dolgozunk, és bizonyos anatómiai képletekre is figyelemmel kell lennünk.

az oldal tetejére!

A műtét után

A bölcsességfogak eltávolítása után az esetek nagy részében antibiotikumot kell szedni a páciensnek. Ennek oka az, hogy egyrészt a bölcsességfogak bizonyos hányada az eltávolításkor panaszokat okozott, és már egy fennálló gyulladásos folyamat alatt kell eltávolítani a fogat. (Ezt a megoldást ritkán választjuk, de előfordul, hiszen a gyulladásos folyamat fenntartója éppen a bölcsességfog, illetve a körülötte kialakult lokális gyulladás.) Másrészt azért van szükség antibiotikus terápiára, hogy megelőzzük a műtét során a szájüregből a csontsebbe jutott baktériumok káros hatását. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy a szájüreg nagy számban tartalmaz baktériumokat, amelyek a szervezet védekező rendszerének köszönhetően nem tudják kifejteni megbetegítő hatásukat. A beavatkozás során azonban ezek a kórokozók a csontsebbe juthatnak. Harmadrészt tudni kell, hogy a beavatkozás illetve a csontvágás következtében általában egy néhány nap alatt elmúló ödéma és vérömleny is képződhet. (ilyenkor szokás mondani, hogy a beavatkozás után "feldagadt az arcom"). A "feldagadás" befertőződésének megakadályozása céljából is szükséges az antibiotikum szedése.
A bölcsességfogak eltávolítása után célszerű, és igen jó hatású, ha az érintett területre, az arca (természetesen kívülről) hideg borogatást teszünk.
Fájdalomcsillapító szedésére is szükség lehet egy-két napig.
Az esetlegesen műtét után is előforduló szájzár megelőzésének illetve kezelésének egyik igen fontos tényezője a rágás, vagyis az állkapocs mozgatása, működtetése.
Nagyon jó hatású, és mindenkor javasolt szájöblögető-szájfertőtlenítő szer használata, mert a fentiekben részletezett szájüregi kórokozó-flórát bizonyos fokig semlegesíteni tudja. Mi magunk is megfigyeltük, hogy a sebgyógyulás sokkal kedvezőbb abban az esetben, ha a páciens a varratszedés időpontjáig rendszeresen alkalmazott ilyen szert.
Nagyon fontos, hogy a szokásos fogmosáson felül, ha lehet még többször kell fogat mosni. A varratsort persze nem tanácsos "megsikálni".
A sebzáráskor alkalmazott varratokat általában egy hét után távolítjuk el.
A felső bölcsességfogak eltávolítása utáni teljes gyógyulási idő 3-4, az alsóké 5-6 nap.

az oldal tetejére!

Az érzéstelenítés, altatás

A bölcsességfogak eltávolítására alapvetően kétféle érzéstelenítési lehetőségünk van, egyrészt a helyi érzéstelenítés, másrészt az altatásban történő eltávolítás.
Mindkét módszernek van előnye és hátránya, de kialakult egyfajta gyakorlat, amelyet célszerű követni:
- egy bölcsességfog eltávolításához a helyi érzéstelenítés bőven elegendő. A megfelelő technikával végzett érzéstelenítés teljes fájdalommentességet biztosít,
- egy alsó, és ugyanazon oldali felső bölcsességfog egyidejű műtéti eltávolítása szintén minden további nélkül elvégezhető helyi érzéstelenítésben,
- kétoldali alsó bölcsességfog egyidejű, helyi érzéstelenítésben történő eltávolítását el kell kerülni. Ilyenkor vagy általános érzéstelenítést (altatást) kell alkalmazni, vagy a bölcsességfogakat más időpontban kell eltávolítani
- altatásban is el lehet távolítani a bölcsességfogakat, erre akkor kerül sor, ha a négy bölcsességfogat egyszerre távolítjuk el. Természetesen a páciens kifejezett kérésére négynél kevesebb bölcsességfog is eltávolítható altatásban. Az altatásban történő eltávolításról néhány dolgot mindenképpen érdemes kiemelni:

- az altatás előzetes kivizsgálásokat igényel (vérkép, vércsoport-meghatározás, ellenanyag-szűrés, mellkas-röntgen, vizeletvizsgálat, szérum-plazma laborvizsgálatok). Az előzetes kivizsgálásokra a páciens biztonságának érdekében van szükség.
- A bölcsességfogak műtéti eltávolítása praktikusan egy napos sebészeti beavatkozás, azaz a beavatkozás napján felügyelettel a páciens otthonába távozhat.
- A beavatkozás előtti éjszakán éjféltől nem szabad enni vagy inni.
- A laborvizsgálatok eredményeinek birtokában az altatóorvossal a beavatkozás előtt előzetes megbeszélésre és vizsgálatra van szükség.
A helyi érzéstelenítésről és az altatásról bővebben: klikk ide!

 

az oldal tetejére!

vissza a főoldalra!